Bejelentkezés
Frissítve: 2024 Mar 18, 23:23

Olvasói történetek

Retro emlékeim Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - 1. rész, Csaholc

A „retro” latin szó jelentése: múltat idéző. Én akkor születtem az akkor még Szabolcs-Szatmár megyében, amikor Sztálin meghalt. Ez nem teljesen igaz, mert Sztálin 1953. március 5-én halt meg, én pedig novemberben születtem, de születésemtől kezdve szép élményekkel teli gyermekkoromat a megyében töltöttem.

1

  • Írta: Szabó József János hadtörténész
  • Kategória: Olvasói történetek
  • Találatok: 308

Márk, egy szomszéd kisfiú

Tegnap hazaérkeztünk Vásárosnaményból. A kapunkban várt egy kétéves szomszéd kisfiú az Anyukájával.Meg akarta nekem mutatni, hogy fodrásznál járt.

mark

Fény derült az árnyékszéken a káposztatolvajokra

Mindig jó társa volt a szegény embernek a káposzta. Még szép, hiszen annyiféleképpen variálhatta! Jó volt az levesnek, megfelelt második fogásnak, de deszertként is megállta a helyét. Savanyúságként meg egyenesen isteni volt, akár hamarkáposzta, akár sarvalt vagy éppen sóskáposzta készült belőle. 

kaposzta

Rádió és mozi anno az Erdőháton

Dologidő volt, minden férfiember kint dolgozott a földeken, minden kézre szükség volt. Mindenkiére? Várjunk csak! A Kisvégen az egyik elvetemült fiatalember nem átallott egyszerű parasztfiú létére továbbtanulni, főiskolára járt.

vetito 0

Eszenyi István: Cseresnyésné koporsója

Egyik napról a másikára lett oda Cseresnyésné. Valami nehéz, erre eddig ismeretlen kór költözhetett a belsejébe, mert hol a mindenét evő láz égette, hol meg úgy rázta a hideg mint isten a vargát. Az arca beesett, csúnya kikericssárgává tette a betegség. Egészen halálra vált.

matula

Gyerekkori emlékem Hetéről...

hete

A fotó Hetében készült, az akkori 2 - 4. osztàlyos tanulók làthatók rajta, középen Olajos Ferencné Karola tanító néni látható. Én a hàtsó sorban balról jobbra az első kislàny vagyok. Ekkor 4.osztàlyos voltam.

Gyermekkorom kedvenc nyár végi íze a penyő

penyo

Nem tudom ki hogy van vele, de minél idősebb vagyok egyre gyakrabban nosztalgiázok. Bármilyen is volt a múltam, a gyerek korom, gondolatban gyakran visszajárok ahhoz a "kúthoz" töltekezni, ahol még hittem a mesékben. Ahol gondtalanul kergettem a kékszárnyu pillangókat, mezítláb rúgtam a port, fetrengtünk a töltésoldalban, fürdőztünk a kanálisban egymást nyomogatva a víz alá.

Viharzóna - A tegnap este margójára

Ez a vicc jutott eszembe: „Három denevér ül az ereszen. Egyikük megunja a beszégetést és elrepül. 10 perc múlva múlva véresen jön vissza.

- Hát veled mi történt? - Látjátok a völgyben a birkákat? - Igen. - Kiszívtam a vérüket.

Elmegy a másik is. 20 perc múlva véresen jön vissza. - Mi történt veled? - Látjátok a völgyben a marhákat? - Igen. - Kiszívtam mindnek a vérét.

Na a harmadik is kedvet kap, elrepül ő is. Öt perc múlva véresen jön vissza, de nem csak a szája széle, hanem mindene csupa vér. - Veled mi történt? - Látjátok azt a bazi nagy tornyot? - Igen. - Na, én meg nem láttam.”

viharfelhok National geographic krenn imreFoto: NG/Krénn Imre

Reklám: Tünde Esküvői Ruhaszalon az Univerzum Üzeltházban - Kattintson a képre!

tunde eskuvoi ruhak

 

336x280