anigif

Bejelentkezés
Frissítve: 2017 Jul 20, 16:33

Múzeumok és tájházak

A Pusztadobosi Jármy-kúria

pusztadobosPusztadobos (régen Várasdobos) az egyik legrégebbi szabolcsi település. Lakói valószínű gyepűőrök voltak, akik dobolással adtak hírt egymásnak a közelgő ellenségről.

Templom a búzamező szélén - Lónya

Kisvárda irányából ahhoz, hogy elérjünk Lónyára, komppal kelünk át a Tiszán. A község szintén a határ mellett, országunk északkeleti csücskében fekszik. Az apró református templom, a harangláb és a parókia egy búzatábla mellett áll, a virágzó és rendezett környék itt is otthonos békét áraszt.

lonya

Kerékpárúton a Tisza mentén: Második megálló Tiszakerecseny

kerecseny c merNeve a kerecsen (egyfajta vadászsólyom) madárnévből alakult személynévből ered; a Tisza előtag a folyót jelöli. A faluról vette a nevét a Szalók nemzetségbeli Kerecseny család, amely a XIV–XVI. századig fő birtokura volt.

A kerecsenyi reformált község már 1595-ben anyaegyház volt, azonban 1645-ben és 1745 táján ismét Adonynak volt fiókja.

1650-ben Uszkai Zsigmondné született Barkács Éva egy kendőt és 1664-ben Dobozi P. András egy cintányért ajándékoztak az egyháznak. Anyakönyve 1766-ban kezdődik. A római katolikus vallású Uszkai család egy harangot öntetett a református egyháznak, melyet 1773-ban megtoldva átöntöttek. Erről az áll az emlékkönyvben: „és mivel több súlyú volt a harang, mint az új anyag, azért a katolikus Uszkai-családbeliek halálakor is megadták vele a harang általi tisztességet.” Nagyobb harangját 1801-ben öntötték, részben szintén az Uszkaiak segedelmével. Templomát 1792-ben megnagyobbíttatta a község. Az 1823-ban megégett paplakot 1825-ben építették fel.

Szabolcsi körtúra: Benk

A Tiszakönyök a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Benk személynév eredetű helynév – Benedek vagy Benjámin névből származtatják kicsinyítő képzővel. A község eredete visszanyúlik a XI. századig. Területén védelmi feladatokat ellátó földvár – erődítmény állott a Genőcei - mocsár mellett a Kádszegi- Erőd, melyet a török (1585 körül) rombolt le.

kozseghaza

Szabolcsi körtúra: Aranyosapáti

cimerA község 1329-ben tűnik fel idevaló nemes nevében, aki Veres-mart (Szabolcs megye), 1342-ben pedig Hene (Szabolcs megye) ügyében tanúskodik. Damján nevű papja 1333-ban 3, az 1334. évi I. részlet fejében pedig ugyancsak 3 garas pápai tizedet fizetett.
A község eredeti nevét az apát köznév i -képzős formája alkotja. Tehát azt jelentette, hogy a föld, a település valamely apáté. A történeti adatokban feltűnő Károly fia Kopócs-ról nevezték el később Kopócsapáti-nak

Szabolcsi körtúra: Nagyvarsány

cimer nagyvarsanyNagyvarsány nyírségi település a Tisza bal partján a vásárosnaményi járásban. 1972-91 között Varsánygyüre néven az egybeépült Gyürével alkotott közös települést. A községhez tartozik a korábban Ezredes-, majd Szabadságtanyaként emlegetett külterületi település, ma Nagyvarsánytanya néven.


A község 1214-ben tűnik fel, amikor a Kaplony nembeli Simon falujából származó embereket megvádolnak. 1310-ben a nemzetség Imregi ága eladja az immár megkettőzött faluban (Bel- és Külvarsány) lévő részeit.

Szabolcsi körtúra: Kisvarsány

Kisvarsany 265A Község Maksai Ferenc szerint 1371-ben tűnik fel, mint amelyet a Káta nembeli Csaholyi Péter a neki jutott erdős területen telepített. 1426-ban már a mai Kisvarsány néven szerepel.
Másodlagos törzsi helynév: a törzsi eredetű Nagyvarsány határából vált ki és lakosaiból települt. Mai jelzője méretére utal, egykor azonban Újvarsánynak is hívták (Wywossan), s ebben az Új- a szomszédos Varsányhoz viszonyított korát jelöli (vö. Maksai: i.h.). A 16. századi dikális összeírásokban Kende-resvarsány (1543, 1549: kenderes warsan) néven említik, szemben a másik, Nagyvarsány-nyal (1543, 1549: Nagy warsan).

Kerékpárúton a Tisza mentén: Milota, a papírhéjú hazája.

Milota cimerMilota kiváló kirándulóhely, ahol az épített környezet éppúgy felejthetetlen élményt nyújt mint az érintetlen természet. Kellemes kikapcsolódást talál az, aki a Magyarországra itt belépő Tisza-folyó partján nyaral, vagy csónakkal evezve gyönyörködik a táj szépségében. Természeti látnivaló még az önkormányzat által helyi természeti értékké nyilvánított "fehér nyárfás" a Tisza-partján.

Kerékpárúton a Tisza mentén - Nagyar, a Petőfi örökség

Maradunk Nagyarban, hiszen rengeteg még a látnivaló.

A falu orsó alakú kiszélesedésében 1417 után épült az a cinteremmel, azaz temetővel körülvett, keleti tájolású, római katolikus kápolna, amelynek déli és északi fala jelenlegi református templomunk két oldalát képezi. 

Nagyar templom legi

A protestantizmus XVI. századi térhódítását követően a templom falait lemeszelték, az épületet 1646-ban és 1748-ban renoválták, majd az 1800-as évek első felében az alapterületet nyugati irányban megnövelték. Az újonnan épült rész elé harangtornyot is építettek. 1903-ban a torony és a templomépület zsindelyborítását bádogra cserélték.

Kerékpárúton a Tisza mentén: Nagyar kastélyai

HUN Nagyar COA

Nagyar történetének kezdetei a kora Árpád-korig nyúlnak vissza, amiről a község ősi helynevei, valamint a szántások alkalmával napjainkban is felszínre kerülő cserépedény-darabok tanúskodnak.
Első lakosai a magyarokon kívül törökös nyelvű és etnikumú besenyők, valamint szlávok voltak.A múltből megmaradt előzményének az 1181. évből származó cégényi monostor határleírásában a Tisza és Túr torkolatánál említett Koncs nevű helyet tekinthetjük.