anigif

Bejelentkezés
Frissítve: 2017 Sep 23, 16:21

Szabolcsi körtúra: Nagyvarsány

cimer nagyvarsanyNagyvarsány nyírségi település a Tisza bal partján a vásárosnaményi járásban. 1972-91 között Varsánygyüre néven az egybeépült Gyürével alkotott közös települést. A községhez tartozik a korábban Ezredes-, majd Szabadságtanyaként emlegetett külterületi település, ma Nagyvarsánytanya néven.


A község 1214-ben tűnik fel, amikor a Kaplony nembeli Simon falujából származó embereket megvádolnak. 1310-ben a nemzetség Imregi ága eladja az immár megkettőzött faluban (Bel- és Külvarsány) lévő részeit.

A 13. század elején feltűnt falu neve ómagyar törzsi eredetű: vagy a Nagyvarsányhoz csatlakozott egyik kabar törzs nevét, vagy pedig az alánok magyar nevét őrzi. Legrégebbi településeink közé tartozik, hiszen a többi helynév legkésőbb a 10. század végéig keletkezett.

Nevezetességei:

ref templom

A Tisza mellett fekvő másfélezer lakosú falu legkorábbi épülete a 15. század elején épült műemlék református templom. Mai képe alapján nehezen hiszi el a látogató, hogy gótikus eredetű templomot lát. Erre ugyan nem sok jel utal, csupán egy szentségtartó fülke, a szentélyablak és egy 15. századi sírkő.
A Kossuth utcai épületnek 1769-ben készültek a karzatai, ekkori volt a festett famennyezete és szószékkarfája is. Ám ezek az 1926-os nagy átalakításnak áldozatul estek, s a templom népies bútorokra emlékeztető berendezést kapott. Felszerelési tárgyai között igen értékesek is vannak. Egy 1656-os évszámú úrasztali terítő és egy 1661-es Váradi biblia mellett 17-18. századi úrasztali tárgyakkal is büszkélkedhet a gyülekezet.
nagyvreforgA nagyvarsányi abrosz: „Nagyon sok műtárgyat őriznek a kis falusi egyházak: ónedényeket, aranyozott kelyheket, gótikus poharakat, arany-, ezüstszálas keszkenőket”-írja a jeles művészettörténész, a nemrég elhunyt Koroknay Gyula. – Nem szabad elhallgatni, hogy sajnos számuk egyre kisebb, kikerülnek a megyéből, főleg a debreceni egyházművészeti gyűjteménybe. Ezt azért sajnáljuk, mert szerintünk egy műtárgynak, legyen az a mándoki fatemplom, vagy a nyírbátori stallum, vagy akár egy falusi nemesasszony hímzése, valójában csak azon a helyen él, abban a környezetben, ahová szánták, ahol a gyökerei vannak.
Van a faluban a térségnek egy olyan iparművészeti kincse, melyet lehetetlen mellőzni. Olyan darab, melyet, ha valaki látott, csak felsőfokban tud róla szólni, tud rá visszagondolni.
Katolikus templom NagyvarsanyA több mint kétméteres abrosz szélét nagyszabású összefogó minta díszíti. Szerkezete az indás Lombardi-féle reneszánszra nyúlik vissza, motívumkészlete részben reneszánsz, másrészt törökös (gránátalmák, tulipánok, szegfűk), változatos öltéstechnikája szintén törökös. „Az abrosz széles körülfutó szegélye olyan pontosan van megkomponálva, hogy zökkenő nélkül folyik egymásba. Ez nagyon ritka erény” - írja Csernyánszky Mária. Középen az úrasztalkendőkön olyan gyakori körmotívum címerrel, T. M. monogrammal és 1656-os évszámmal. Körülötte fák, s állatok: gólya, őz, szarvas, unikornis, nyúl, kutya; mókusok és pávagalambok mindenfelé vannak… Összhatásában elegáns, gazdag, anélkül, hogy zsúfolt lenne. Csernyánszky Mária valószínűnek tartja, hogy hivatásos hímzőnők munkája, mivel nagy szakértelmet és gyakorlatot igényel egy ilyen remekmű előállítása. Ilyen műhellyel kevesen rendelkeztek, Toroczkay Máriának feltétlenül volt ilyen. Arról, hogy ki volt, a zsémbelődő Apor Péter tudósít a Metamorphoses Transsylvaniae-ben: Apaffy Mihály erdélyi fejedelem anyósa, Bethlen Gergelyné. Így hát mindenképpen fejedelmi munka.

Csernyánszky Mária feltételezi, hogy Toroczkay Mária hagyatékából unokája, Gyulainé Bánffy Mária révén került a nagyvarsányi református egyház birtokába.”
az elso teritek a vadaszhaz udvaran1981-ben a Nyíregyháza-Sóstói Kultútpark, a nagyvarsányi termelőszövetkezet és a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság közös együttműködéssel vadaskertet létesítettek Nagyvarsány (akkor Varsánygyüre) határában, az erdő árnyat adó fái között. Dámvadat, vaddisznót telepítettek, fácánnevelést folytattak, ok- és szakszerű vadgazdálkodás alapjait vetették meg. A privatizáció a vadaskertet is elérte. Jelenleg a TUS-WALD Erdő-, Mező- és Vadgazdálkodási Kft és a Hunor 96 Vadásztársaság kezelésében működik. Vadállománya továbbra is növekedik, s jelentős szerepet tölt be a Hunor ’96 Vadásztársaság területén az állomány pótlásában. Egyúttal a környező általános iskolák tanulóinak kedvelt kirándulóhelye.

forrás: Antal Miklós, Miklós Elemér: Itt élünk