Ősszel a nagyvadak mozgása megváltozik - ilyenkor történik a legtöbb vadgázolás

Elképesztő adat: évente több ezer vadbalesetet regisztrálnak a magyarországi közutakon. Való igaz, hogy útra tévedő nagyvaddal az év bármelyik időpontjában találkozhatunk, ám az őszi hónapokban fokozottan megnő a vadas autós ütközés veszélye - olvasható a szon.hu-n

Ilyenkor a gépjárműben és a vadban is jelentős kár keletkezhet, amit a casco biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái egyértelműen alátámasztják, hogy 2017 óta évről évre több vad hullik el a magyarországi utakon. Tavaly több mint hatezer nagyvadat ütöttek el zömmel ősszel, amikor a nagyvadak mozgása megváltozik. A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki. A gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést.

Ha az autó vaddal ütközik, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget és értesíteni a helyileg illetékes vadásztársaságot. A vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona. Amennyiben valaki elviszi a vadat a helyszínről, az lopásnak minősül. Ha az állat nem pusztult el a balesetben, és elhagyta a helyszínt, akkor fényképeket kell készíteni a nyomokról.

– A vadütközéshez kötődő károk megtérítésére a Polgári törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó – közölte Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője.

– A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset résztvevői (a gépjármű vezetője, illetve az illetékes vadásztársaság is) minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerüléséért, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt téríti meg. A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, amennyiben nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez.

– A Mabisz egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol miután állattal ütközött az autó, több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vadas ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek.

– Lényeges, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál. Ha a vad okozza a kárt, arról a vadgazdálkodásban érintett szervet is értesíteni kell. Az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2020. év végén alig több mint egymillió gépjármű-tulajdonos rendelkezett casco biztosítással. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-­szerződések száma meghaladta az 5,8 milliót. Vagyis a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén cascovédelemmel – közölte Lambert Gábor.

Ladányi Tóth Lajos/szon.hu