Három vállalkozónak köszönhető, hogy 110 évvel ezelőtt megnyithatott az első állandó mozi Mátészalkán. Erről egykor a Mátészalka hetilap 1913. október 14-i száma adott hírt.
A takaros beregi kis falu több meglepetéssel is szolgál annak, aki még nem járt itt, de azoknak is, akik néhány éve már meglátogatták. A látványtárak kiállított tárgyai nemcsak a régi paraszti élet iránt érdeklődők számára élmény, de a cserepek, régi lámpák, egyházi tárgyak, régi fegyverek és más hadtörténelmi emlékek kedvelőinek is.
Valóságos madárparadicsommá változnak ősszel Magyarország csodálatos tájai, a vidék különösen a darvak és vadludak tömegeinek érkezésétől zeng. A jelenség megfigyelése a természetkedvelőknek bakancslistás élmény.
Október elsejével 17,6%-al korrigálták a magyar útdíjakat. December elsejétől a német állam 83%-os útdíjkorrekcióra készül és Magyarországon is további 30-40%-os emelés várható januártól.
Az utóbbi évtizedek régészeti ásatásai, valamint nagyarányú levéltári kutatásai révén egyre több részlet világosodik meg számunkra a várak konyháinak világáról. A Büdy-vár konyhájának nyoma is alig maradt, ezért csak a feltárások során megismert várkonyhák alapján lehet rekonstruálni.
Az elmúlt napokban nem csak a dohánytermelők és az őket megkárosító tolvajok arattak, hanem az utóbbiakra lecsapó pénzügyőrök (régi nevükön fináncok) is, pár nappal ezelőtt például Kékcsén volt egy nagyobb, milliós tételű "aratásuk".
Verhetetlen a szigetelőanyagok között a Xella Multipor ásványi lap, mivel univerzálisan, szinte mindenhol használható, valamint homlokzati és belső szigetelésre, sőt födémek szigetelésére is alkalmas.
Holnap november 1. mindenszentek napja. Azonban sokan mai napig nem tudják, hogy pontosan miről szól ez az ünnep, és mitől más, mint a halottak napja, vagy az országunkban már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő halloween.
A Vámosatya határában fekvő – és a 17. század elején már csak lakhelyként használt vár leírására először Lehoczky Tivadar vállalkozott. Bereg vármegye monográfiájának írója sohasem járt a helyszínen, ám Soós Elemér honvéd ezredes hadtörténész 1909-ben biztosan járt ott, ám az általa rajzolt, négy saroktornyos vár inkább csak a fantáziája szüleménye.
Valószínűleg a kisvárdai belső vár 15. századi rajzát láthatta és az alapján rajzolta meg a Büdy-várat is.
Az 1865-ben készült kéziratos, kézzel festett kataszteri térkép készítői valóságos kis miniatúrában várként ábrázolták és nem romként. A miniatúra körül a külső vizesárkot méretarányosan rajzolták be, ám a kőbányának használt romnak csak a sziluettje ragadta meg a térépészek képzeletét. A vizesárkon átvezető híd is valószínűleg a kőbányászat érdekében épült és nem a vár bejárata volt.
A régészeti kutatások alapján tudjuk ma elképzelni, milyen is lehetett a vár fénykorában. A palota és az ahhoz kapcsolódó várfal udvart képezett. A palotaszárnyak földszintből és egy emeletből álltak. A földszinten három, gerendás mennyezettel fedett helyiség volt. A földszinten a kiszolgáló helyiségek, míg az emeleten a tulajdonos hálószobája, ebédlője, és fogadószobája foglalt helyet, amelyeket télen cserépkályhával fűtöttek.
A várat Büdy (II.) Mihály komolyabb ostromok elleni védelemre is alkalmassá tette. A várat övező széles árok kiásásakor a kitermelt földdel az árok külső oldalát meg magasították. A négyzet alaprajzú várárok töltésének tetején az akkoriban szokásos és a védelmet megerősítő cölöpökből készült palánk húzódott. Ezzel a megyében a nagyobb várak sorába tartozott.
Maga a belső kővár az ároknál 3 m-rel magasabban helyezkedett el. Az északi, az északnyugati, valamint a délkeleti falsarkok előtt fából és földből emelt ágyúállásokat építettek, amelyek a külső, cölöpvár bejáratát védték. A falak vastagsága 270-280 cm körüli volt, amit a korabeli ágyúk nem tudtak lerombolni. A belső vár bejárata a külső vár bejáratával ellentétes oldalon volt, amit kapuvédő bástya tett ostromállóvá.
A vár udvara mindössze 18×15,6 m alapterületű volt. Az udvar északi sarkában egy kutat építettek, ami egészen a palota első szintjének magasságáig felért, így onnan is lehetett vizet húzni. A kút falazatát íves faragott kövekből rakták, az alját pedig egy malomkő védte a homokbetörés ellen.
A vár északi oldalánál volt a 6,2 x 3,6 m alapterületű konyha, melynek keleti sarkában épült a kémény. A konyha padlózata a könnyű tisztán tarthatóság miatt négyzet alakú, jól kiégetett vörös tégla lapokkal volt borítva. A kéményfülke magassága 200 cm volt, így itt lehetett bográcsban főzni, vagy parázson húst sütni. A helyiség alatt nagyméretű téglákból falazott dongaboltozattal fedett pince is volt.
A reneszánsz műveltségű főurak Vámosatyán a várukat és az abban lévő udvarházukat (mert palotának nevezni azért túlzás lenne) reneszánsz stílusban igyekeztek felépíteni. Ezt a feltételezést hivatott erősíteni, hogy a területről ólomkeretes színes ablaküveg is előkerült, üveg cserepek kíséretében, tehát az udvarház ablakai az emeleten ólomüvegből készültek. Ugyancsak ezt erősítik a faragott kő vízvetők, valamint a vámosatyai várból az 1965-ös ásatások során előkerült 16. századi csiszolt márványtöredék és cserépkályha oldaltöredékek.
A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www. vamosatya.hu) lehet olvasni.
SzJJ
A cikk Vámosatya Önkormányzata és Szász József polgármester támogatásával készült.
