Péter Juli: A trianoni határ mellett születtem - 2. rész

Édesapánk 1909-ben született, Édesanyánk 1917-ben. Mindketten az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárai voltak. 1920-ban a Trianoni békekötéskor Édesapánk 11 éves, Édesanyánk 3 éves volt.

Pesti Hírlap, 1926.május/48.évfolyam,98-120.szám/

2. A családunk

Édesapánk 1919-ben elveszítette Édesapját, majd 28 évesen Édesanyját is. Alacsony, köpcös ember volt. Ügyes volt, ha kellett ügyeskedett, különben éhen halt volna. Megtanult főzni, mosni, de főleg dolgozni! Legnagyobb szerelme a hegy volt: metszett, permetezett, kapált, mikor milyen munka adódott. Megbízhatósága alapján került Szalma Imre bácsi tüzes cséplőgépjéhez is, fűtőnek, mindenesnek. Édesanyám 3 évesen már árván maradt. Testvérei a mezőn dolgoztak Nagyapával, Atyóval, ahogyan mi hívtuk később az unokák. Ezért már 9-10 évesen neki kellett főznie egy óriási családra. Nemcsoda, hogy mindketten örültek, amikor 1941-ben összeházasodtak, és egy év múlva megszületett a testvérem, Borika. Közös életüket Barabásban, a Kisvégen egy szalmatetős házban egy kecskelábas asztallal, két székkel, és egy ággyal kezdték.

3. Szülőfalum, Barabás

A legrégebbi ismert oklevél, amelyben a község neve szerepel 1323-as. Szűz Máriáról nevezett templomának Pál nevű papja az 1334. évi I. részlet fejében 3 garas tizedet fizetett.
Személynévi eredetű helynév. A község határába olvadt Petlend falu, amelynek emlékét az egykori Pétién major tartotta fenn. A falu neve 1327-ben tűnik fel, ekkor gulácsi és barabási nemesek perlekedtek birtokáért. Ugyancsak a község határába olvadt Mika falu. A falu neve 1343-ban idevaló nemes nevében tűnik fel, akinek apja lehetett a település alapítója és névadója. A Mika a latin eredetű Miklós magyar becéző származéka. /Szabolcs-Szatmári Szemle, 1970. (5. évfolyam, 1-4. szám)/ Szülőfalum neve többször változott a történelem során: Barrabachtól-Barabásig eltelt majdnem egy évezred.

4. A Trianoni határ

A trianoni békeszerződés 1921. XXXIII. törvénye új országhatárokat állapított meg. Bereg megye majd kilencven százalékát (87,9%-ot) Csehszlovákiához csatolták A határok végleges kijelölése a Határmegállapító Bizottság feladata volt, s ezt a munkát 1920 és 1927 között végezte el. A Trianonban aláírt béke Beregre vonatkozó része: Cseh-Szlovákországgal: A fentebb meghatározott 123. magassági ponttól északnyugat felé a Batár folyásán Magosligettől keletre körülbelül 1 km távolságnyira választandó pontig: a helyszínén megállapítandó vonal. Innen a Batár folyása lefelé; innen a Badaló alatt. E község közelében választandó pontig: a Tisza folyása lefelé; innen észak-északnyugat felé, Daróctól északkeletre a helyszínén választandó pontig. A helyszínén megállapítandó vonal, amely a Cseh-Szlovák Állam ruthén területén hagyja Badaló, Csoma, Macsola, Asztély és Déda helységeket s magyar területen Beregsurány és Daróc helységeket. Innen északnyugat felé, a Fekete Víz és a Csaronda összefolyásáig a helyszínén megállapítandó vonal, amely a 179. magassági ponton áthalad és ruthén területen hagyja Mezőkaszony, Lónyai-tanya, Degenfeld-tanya, Hetyén, Horváthi-tanya és Komjáthy-tanya helységeket, s magyar területen Kerek-Gordon-tanya, Berki tanya és Barabás helységeket. Innen Szabolcs és Bereg vármegyék közigazgatási határától felfelé a helyszínén választandó pontig: a Csaroda folyása lefelé; innen nyugat felé addig a pontig, ahol a jobbpartról jövő említett megyehatár metszi a Tisza folyását.

Az 1920-as határ kijelölésének térképe / B XV c 321

Trianon előtt Magyarország észak-keleti részében 4 vármegye népe élt: Bereg, Ugocsa, Szatmár, Máramaros. Ha rátekintünk Bereg vármegye térképére, láthatjuk, hogy a zömében hegyes vidék síksággá szelídül, mire szülőfalumhoz ér. Élénk kereskedelem folyt a vármegyék lakossága között. A Tiszaháti síkságról északra küldték a krumplit, a gabonát, a hegyek pedig ellátták a síkot fával, kővel, idény munkaerővel. A négy vármegye családjai összeházasodtak, rokoni kapcsolatokba kerültek, a tisztviselőik cserélődtek. Azután jött Trianon. Ezzel szülőfalum Barabás végleg búcsút mondott a valamikori magyar határoknak. A jóban, rosszban összefogott négy vármegye helyén egyetlenegy fog szerepelni Csonka-Magyarország térképén. A neve: Szatmár-Bereg-Ugocsa. A régi Szatmárnak egynegyede, a régi Beregnek egynyolcada. A két vármegye 637ezer lakosából 130 ezer lélek. Ugocsából már csak egy párholdas rét maradt a hármas országhatár szögletében. Éppen annyi, hogy a neve joggal szerepelhessen az új vármegyének ajándékozott névben. Máramarosnak pedig még ennyi sem jutott. Az ország területe jelentősen megcsappant, 282 870 km²-ből mindössze 93 073 km² maradt a Magyar Királyság államhatárain belül. Csehszlovákia: 61 646 km²-nyi területet kapott meg, ez 18,9%-ban volt Magyarország része. Megkapták a Felvidéket és Kárpátalját.

S valamilyen véletlen folytán szülőfalum és a tanyavilága az ANYAORSZÁGGAL maradt. A szomszédos állam pedig az akkor alakult Csehszlovákia lett. Az én lakóhelyemen szántóföld, legelő, a Micz-patak medre, a Kaszonyi-hegy ketté osztása és erdő jelölte a magyar terület végét.

Szülőfalunk határát a Dédai csatornánál kezdi és a Dédai erdőn át hagyja el a határ. A határ szakasz kb. 15-20 km. Én ezt a határszakaszt jól ismerem.

Péter Juli