Olvasói történetek

Sohasem gondoltam volna, hogy az életem Barabás közelében élhetem le. Tiszaadonyról gyakorlatilag, 18 éves koromig nem sok ismeretem volt...

Tegnap Barabás és Tiszaadony között autóztunk hazafelé.  Az úton van egy 3 km-es egyenes szakasz. Ennek az útnak a végén 40 évvel ezelőtt  a Simsonommal - mindig lépésben haladtam.

Május 21-én a Nemzeti Színházban tartották a 371 csillag című gálaműsort. Az 1944. május 16-án történt eseményeknek méltó emléket állítottak a szervezők.

Egyik barátomtól kaptam a fotót, amelyet Magyarországon kapott lencse (telefon) végre.

"Ez a gólya több ezer kilométert repült átszelve tengereket, dacolva viharokkal esővel. Minden évben visszatért Jászapátira mert úgy gondolta itt van a hazája." - írta meg Mihályi István a Jászapáti facebook csoportban.

A kitűnő művésznő, Esztergályos Cecília a napokban járt Nyíregyházán. A Szabolcsi megyeszékhelyen tett látogatása kapcsán hívtam fel őt és kérdeztem élményeiről.

Nyílt üzenet Gulács Polgármesterénék és az Önkormányzat képviselőtestületének!

Egyszer gyermekkoromban  1955-ben, igencsak veszélyben volt  a családom élete. Egy traktor  a házunk hátuljába hajtott. Aki ismerte  a szülői házunkat  ezekben az években, igen csak elcsodálkozott, hogy életben maradtunk!

" Aki kézzel dolgozik, az a kézműves,aki kézzel és ésszel, az a mester, aki kézzel, ésszel és szívvel, az a művész!" 

...Aquinói Szent Tamás bölcsességét olvasva gondoltam arra, összegyűjtöm és közzé is teszem, mennyire gazdag volt mesterségekben a szülőfalum, Vámosatya. Forrásként az emlékeimben megőrzötteket használom fel.

A történelem az élet tanítómestere. Objektív, mert megtörtént. A történelem szemlélet viszont nagyon is SZUBJEKTÍV. Attól függ, hogy milyen családba születtünk: nincstelen, szegény családba, vagy volt lehetőségünk jobb életre is.