Az aszály miatt már furulyázik a kukorica a Beregben
- Írta: szon.hu
- Közzétéve Helyi hírek
A talaj további száradására kell számítani, egyre nagyobb területet érint az aszály. A keleti országrészben hetek óta alig esett csapadék, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól.
Illusztráció!
A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb közleményében. Előrejelzésükből kiderül, a héten sem lehet megváltó esőre számítani, folytatódik az alapvetően száraz, meleg időjárás, amitől keleten fokozódik és egyre nagyobb területet érint az aszály.
A megyei gazdákat a szon.hu kereste fel: Sajnos, az időjárás nem fogadta kegyeibe a szántóföldi növényeinket. A hosszan tartó aszály épp Északkelet-Magyarországot sújtja a legjobban, a kánikula mostani beköszöntével a helyzet megyénkben is kezd aggasztóvá válni. Pedig az ukrajnai háború árnyékában a világpiacról az idén minden bizonnyal kieső hatalmas ukrán és orosz gabonaexport-mennyiség különösen nagy értéket kölcsönöz a mi gabonatermésünknek is.
– Csupán 117 mm csapadékot kaptunk az idén, amiből csak 15 mm volt az aranyat érő májusi eső, és életmentő 17 mm hullott június 11-én. A tavalyi 150 mm-es hiánnyal együtt már mintegy 300 mm-es mínuszban van itt a Dél-Nyírségben a természet – állapította meg rezignáltan Bagoly István, a Balkányi Vetőmag Kft. ügyvezetője. A tapasztalt szakember elmondta: ekkora aszállyal még nem szembesült pályafutása során. A helyzetet látva az már bizonyosnak látszik – figyelemmel a Békés megyében a napokban látott ősziárpa-aratásra is –, hogy a szokásos június 29-ei Péter, Pál naphoz képest jóval hamarabb kell kezdeni a terület zömén termelt, és legjobb esetben is közepes hozamot ígérő tritikálé betakarítását.
Az ország legkeletibb, beregi tájain legalább ennyire kritikus a helyzet. Tóth László tarpai gazdálkodó keserűen mondta, hogy a minimális májusi csapadék után e hónap elején is – szemben például a Vásárosnaményban és Csarodán mért 50-60 mm-rel – csak 4 mm eső hullott Esze Tamás népének földjére, ezért aztán azzal kell szembesülniük most a tarpai gazdáknak, hogy a kukorica levele furulyázik, a napraforgó alsó levelei is sárgulnak. A kapások tehát már nagyon kérnék arrafelé is az esőt, mert legfeljebb a hónap végéig bírhatják ki ezt a kánikulával megfejelt elképesztő aszályt.
– Gyulatanyai mérések szerint májusban 4,8 mm volt a csapadék, június első dekádjában esett végre 7, illetve 15 mm. Azt megelőzően kétszer hullott 1,5-1,5 mm eső. Ez nagyon meglátszik az állományokon. Rekordtermés biztos, hogy nem lesz – fogalmazott Augusztinyi András, a Nébih Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásának vezetője egy minapi kalászos fajtabemutatón.
– Nagy fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy jó minőségű repce- és búzatermésünk legyen – fejezte ki aggodalmát Rácz Imre, a megyei agrárgazdasági kamara elnöke.
– A múlt év augusztusában száraz talajba kellett az őszi káposztarepcét elvetni, ezért sok helyen rosszul is kelt. Hasonló volt a helyzet az őszi kalászosokkal. Szárazság nehezítette a magágy-előkészítést, így egyenetlen volt a kenyérgabona kelése is. Nem kevés táblában csak a téli csapadékkal kelt ki a búza. A megyei agrárgazdasági kamara felmérése szerint csak az őszi vetéseink 17 százaléka minősíthető jónak, 43 százaléka gyenge képet mutat, a maradék 39 százalék közepes minősítést kapott.
Miközben a Dunántúlon az elmúlt hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott és kellően nedves a talaj, addig keleten fokozódik a csapadékhiány és az aszály. Nyugaton kultúrnövényeink kedvező körülmények között fejlődhetnek, keleten viszont szenvednek a szárazságtól. Országos csapadék a következő napokban sem várható, az érkező hidegfront csak elszórtan, főleg a Dunántúlra hoz helyenként heves záporokat, zivatarokat – írta legfrissebb jelentésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A Dunántúllal szemben az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb mint 40%-át tartalmazza. Ez utóbbi területeken a talaj felső egyméteres rétegéből 100-125 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növényeket a száraz idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd. A napraforgó és a kukorica vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az növények, keleten azonban többfelé van – kevés kivételtől eltekintve – 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is.
