A lengyel alma a magyar piacról is kiszoríthatja a szabolcsi gyümölcsöt

Beigazolódni látszik a hazai termelők legnagyobb félelme: az olcsón és nagy mennyiségben elérhető lengyel alma nemcsak a külső, hanem a belső piacról is kiszorítja az itthon termett gyümölcsöt. A kisebb gazdálkodók nagy bajban vannak, a betakarított almát ugyanis vevő híján nem tudják hova tenni. - írta meg a magyaridok.hu

Bár a szüret csak nemrég kezdődött meg, már most látható, hogy nehéz szezon vár a magyar termesztőkre. A lengyel alma ugyanis napokon belül megjelenik a piacon, az egyik kereskedelmi lánc a héten indítja az első nagyobb akciót, s hamarosan a többi bolthálózat is követi a példát. A termelők ma minőségtől és fajtától függően 50–100 forintot kapnak egy kiló almáért, a következő hetekben pedig még ennél is alacsonyabb szintre kerülhet a felvásárlási ár – már ha lesz, aki átveszi, mert egyelőre nincs nagy tolongás a hazai gyümölcsért.

Takács Ferenc, a Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) elnöke a magyaridok.hu-nak elmondta: az előző évekhez képest nagyon alacsony a kereslet, a nagybani piacra beszállító helyi kiskereskedők, a nagyobb felvásárlók és a romániai partnerek is elmaradnak, mindannyian inkább az olcsón beszerezhető lengyel almát veszik. A terméktanács elnöke szerint a jelenlegi helyzet a kistermelőket érinti a legérzékenyebben. A vidéki lakosság, amely 30-40 éve almatermesztéssel foglalkozik, most gyakorlatilag tehetetlenül áll az ültetvény előtt, hűtőkapacitás nélkül jobb híján a léüzembe tudják eladni a termést.

A feldolgozók az egyébként jó minőségű gyümölcsért is kevesebb mint 20 forintot fizetnek kilónként. A lé­alma ára ugyanis a szezon kezdete óta nem változott, a termelők viszont már akkor is arra panaszkodtak, hogy az ár még a költségeiket sem fedezi. Azok helyzete, akiknek van hűtőkapacitásuk, kedvezőbb, hiszen a szüret után betárolják az almát, és várnak.

Van jó minőségű magyar alma a piacon és az ültetvényeken, a legnagyobb gond azonban az, hogy a hazai fogyasztók egyáltalán nem tudatosan vásárolnak. – Aki bemegy egy áruházba, nem azt nézi, hogy a kínált alma magyar-e vagy lengyel. Sokkal inkább a gyümölcs szépsége, a csomagolás minősége és az ár alapján dönt. Ez utóbbiban pedig a hazai termelők egy része nem nagyon tud versenyre kelni a lengyel konkurenciával – jegyezte meg a szakember.

Az idén egyébként nem várható túlságosan bő almatermés a hazai kertekben. A terméktanács becslése szerint – a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt – gyenge közepes termés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban. A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett.

A gyümölcs több mint fele ipari terményként talál gazdára, tavaly 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közötti mennyiséget pedig a konzervüzemek dolgoztak fel.