A „retro” latin szó jelentése: múltat idéző. Én akkor születtem az akkor még Szabolcs-Szatmár megyében, amikor Sztálin meghalt. Ez nem teljesen igaz, mert Sztálin 1953. március 5-én halt meg, én pedig novemberben születtem, de születésemtől kezdve szép élményekkel teli gyermekkoromat a megyében töltöttem.
Tegnap hazaérkeztünk Vásárosnaményból. A kapunkban várt egy kétéves szomszéd kisfiú az Anyukájával.Meg akarta nekem mutatni, hogy fodrásznál járt.
Mindig jó társa volt a szegény embernek a káposzta. Még szép, hiszen annyiféleképpen variálhatta! Jó volt az levesnek, megfelelt második fogásnak, de deszertként is megállta a helyét. Savanyúságként meg egyenesen isteni volt, akár hamarkáposzta, akár sarvalt vagy éppen sóskáposzta készült belőle.
Dologidő volt, minden férfiember kint dolgozott a földeken, minden kézre szükség volt. Mindenkiére? Várjunk csak! A Kisvégen az egyik elvetemült fiatalember nem átallott egyszerű parasztfiú létére továbbtanulni, főiskolára járt.
Egyik napról a másikára lett oda Cseresnyésné. Valami nehéz, erre eddig ismeretlen kór költözhetett a belsejébe, mert hol a mindenét evő láz égette, hol meg úgy rázta a hideg mint isten a vargát. Az arca beesett, csúnya kikericssárgává tette a betegség. Egészen halálra vált.
A fotó Hetében készült, az akkori 2 - 4. osztàlyos tanulók làthatók rajta, középen Olajos Ferencné Karola tanító néni látható. Én a hàtsó sorban balról jobbra az első kislàny vagyok. Ekkor 4.osztàlyos voltam.
Nem tudom ki hogy van vele, de minél idősebb vagyok egyre gyakrabban nosztalgiázok. Bármilyen is volt a múltam, a gyerek korom, gondolatban gyakran visszajárok ahhoz a "kúthoz" töltekezni, ahol még hittem a mesékben. Ahol gondtalanul kergettem a kékszárnyu pillangókat, mezítláb rúgtam a port, fetrengtünk a töltésoldalban, fürdőztünk a kanálisban egymást nyomogatva a víz alá.
Van egy régi fénykép, amelynek a hátoldalán az áll, hogy Borbély József Vámosoroszi, 1956. XI..22. Szürke marhák között áll három férfi, kalapban, zakóban, ahogy gondolom nagyon sokan.
Nagyon boldog napjaink voltak 2023. június második hetében.Levente unokánk elballagott Vásárosnaményban a "Hétszínvirág Óvoda" CSILLAGVIRÁG csoportjában.
Ez a vicc jutott eszembe: „Három denevér ül az ereszen. Egyikük megunja a beszégetést és elrepül. 10 perc múlva múlva véresen jön vissza.
- Hát veled mi történt? - Látjátok a völgyben a birkákat? - Igen. - Kiszívtam a vérüket.
Elmegy a másik is. 20 perc múlva véresen jön vissza. - Mi történt veled? - Látjátok a völgyben a marhákat? - Igen. - Kiszívtam mindnek a vérét.
Na a harmadik is kedvet kap, elrepül ő is. Öt perc múlva véresen jön vissza, de nem csak a szája széle, hanem mindene csupa vér. - Veled mi történt? - Látjátok azt a bazi nagy tornyot? - Igen. - Na, én meg nem láttam.”
Foto: NG/Krénn Imre
