Pécsi katonai felkelés és a zeleni kader (zöld keret) az első világháború végénPécsi katonai felkelés és a zeleni kader (zöld keret) az első világháború végén1918 áprilisára–májusára az Osztrák-Magyar Monarchia tartalékai végképp kifogytak.
A Mi ismert hősünk a gyakorló végtaggal a Rehabilitációs Intézetből távozása után sokat gyakorolt sétált, lépcsőzéssel terhelte a boltba is elkísérte szerelmét, anyukáját, nővérét. Bontogatta szárnyait amennyire csak tudta.
Tanulmányaim és tanulmányi útjaim során számos érdekes történetet olvastam, vagy számos érdekes történettel találkoztam. Most már túl a 70. évemen, szívesen emlékezek vissza ezekre, szívesen adom közre kedves olvasóimnak.
Kétszer volt főispán gr.Vay Gábor (1906-1909). [1] Általános volt az öröm és a lelkesedés, amikor a király Szabolcs vármegye főispánjává gróf Vay Gábort nevezte ki.
A berkeszi gróf Vay Gábor kétszer volt Szabolcs vármegye főispánja kép: gróf Vay Gábor (a festmény a FETIVIZIG Vízügyi Múzeumának tulajdona) Forrás: https://www.facebook.com/berkeszesavayak
Tanulmányaim és tanulmányi útjaim során számos érdekes történetet olvastam, vagy számos érdekes történettel találkoztam. Most már túl a 70. évemen, szívesen emlékezek vissza ezekre, szívesen adom közre kedves olvasóimnak.
Tanulmányaim és tanulmányi útjaim során számos érdekes történetet olvastam, vagy számos érdekes történettel találkoztam. Most már túl a 70. évemen, szívesen emlékezek vissza ezekre, szívesen adom közre kedves olvasóimnak.
Miért is nevezzük hősnek? Nos azért, mert 20 évesen, az addig felépített sport eredményei egyszerre vált a múlté. Tervek váltak foszlánnyá, elszállott mint egy felhő az égen. Nem így tervezte a felnőtté válást nagyon nem így! A baleset mindent átírt! De hála Istennek ÉLETBEN maradt!!!
1918 áprilisára–májusára az Osztrák-Magyar Monarchia tartalékai végképp kifogytak. Nemcsak élelemről, nyersanyagról volt szó, hanem lelki tartalékokról. Lázadoztak a katonák, forrongtak a nemzetiségek. 1918 májusában Pécsett tört ki az első világháború korának egyik legnagyobb és legtragikusabb hazai felkelése.
1954 őszén Kreskay Miklós a szabolcsi Berkeszen járt egy családnál. Az egyik gyermek egy könyvet tett elé, fellapozva abban Petőfi „Véres napokról álmodom...” című versét, s boldog büszkeséggel mutatott rá a vers alatti „Berkesz” helynévre. Büszkélkedett azzal, hogy ezt a verset Petőfi a mi falunkban írta. Magyarországnak akkor ez az egyetlen Berkesz nevű települése volt. Általában elfogadott volt az a hiedelem a falusiak számára, hogy Petőfi ezt a versét a szabolcsi Berkeszen írta.
kép: Berkesz (Szabolcs Szatmár Bereg vármegye Ferró Csaba felvétele)Forrás: https://www.facebook.com/berkeszesavayak
Egy igazi Hős története! Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye záhonyi lakos Hősünk ahogy mindenki így ismeri Sanci története!
