Előszó - Ez a történet nem arról szól, ami megtörtént, hanem arról, amit nem sikerült kimondani. Egy lányról, aki hitt abban, hogy valaki majd megmutatja neki, hogyan kell élni. És egy emberről, aki azt hitte, hogy ha elég figyelmesen kérdez, megmenthet valakit.
Valós események alapján – a helyszínen készült riport és szemtanúk elbeszélése nyomán
Ebben a hónapban már öt halálos kimenetelű közlekedési baleset történt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye útjain.
A kutatások alapján az egyházközség a szent családot választotta névadóként, a templom dedikációja (felajánlása, felszentelése, címe, titulusa) azért volt jelentős, mert meghatározta az egyházközség egyik legfontosabb ünnepét, a templombúcsút. Ezt az ünnepet ugyanis legtöbbször a kiválasztott védőszent névnapján tartották.
kép: A szent családot ábrázoló festmény, a templom névadója. (a szerző Ferró Csaba felvétele)
Széchenyi István angliai utazásai során ismerte meg a „gentlemen club” intézményét, de a „casino” elnevezést az itáliai egyletektől kölcsönözte. Nyíregyházán az elsők között, 1832-ben jött létre a Magyar Olvasó Társaság, ami 1858-tól mint „Casinó Egylet” működött.
Jómódú ügyvéd apa, szolgálólány anya, varázslatos gyerekkor, korán megmutatkozó tehetség és szomorú vég. A 20. század egyik legjelentősebb magyar prózaírójának élete Nyíregyházán kezdődött. Egy nikkelbricskában most is ott ül, a hőséről elnevezett étterem előtt.
Szepessy-Schaurek Ottmár 1938. szept. l-jétől 1941. okt. 1-jéig szolgált Nyíregyházán a 4. huszárezredben. Először a pótló idomító különítmény, majd az 5. lovasszázad parancsnoka volt. 1941-ben századosként az 1. lovasdandár 4. huszárezred I. osztályának parancsnokságát vette át.
Úgy hallgassa mindenki ezt, mintha, legalább is szórul-szóra igaz vóna. S, a végire érve, valaki netán kéretlen kenetlen nyelvivel engem a valóság mondásnak elferdítésével sározna, az feltétlen keressen entüllem furmányosabb, -magátul olvasottabb embert, ki bizton nyomát találja ennek a históriának valamely pengős krónikás füzetben.
A katolikus lakosságnak a 40-es évek előtt nem volt lehetősége a faluban templomba járni, mert a faluban nem volt katolikus templom, ezért a szomszédos Nyírtassra jártak a katolikusok istentiszteletre.
A Katolikus Általános Iskola növendékei 1948-ban. Balról jobbra: Kozma Mihály, Orosz László, Orosz Gábor, Jenei Ferenc, Gál László, Barilló János, Homonnai Erzsébet, Forgony Mária, Fekete Erzsébet, Tarr Erzsébet Nagy Irénke, Barilló Borbála, Tarr Veronika, Molnár Ferenc, H Nagy Lajos, Hanusi István okleveles tanító, Molnár János, Jenei János (a fénykép Jenei János tulajdona)
A nyíregyházi 4. huszárezred naplóját és történetét tanulmányozva feltűnt egy név, Ireghy Imre huszárezredes neve, aki 1941 tavaszán, őszén a nyíregyházi huszárezred megbízott parancsnoka volt.
