Reviczky Imre alezredes, ezredes, posztumusz vezérőrnagy részt vett két világháborúban, üldözte két diktatúra, dicsérte két ország sajtója és lapátolt szenet is. Bárhova vetette a sors, ember maradt, a legnagyobb embertelenségben is. 1943. augusztusában Nyíregyházán is szolgált mint pótezred-parancsnok.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mindig arról volt híres, hogy nagybirtokos földesurak területe. A megye történelméről elmondhatjuk, hogy a legsúlyosabb elnyomás nehezedett itt a föld népére, a parasztság állandó harcot folytatott az emberibb életmódért. A múlt harcai azonban nem vezettek eredményre.
1944. augusztus 3-ára virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui lágerben kialakított cigány családi tábort. Közel háromezer férfit, nőt és gyermeket pusztítottak el a gázkamrákban. Velük együtt ezen a napon a II. világháború alatt Európa-szerte tízezrével meggyilkolt szintikre és romákra is emlékeznek augusztus 2-án, ami a Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.
Néhány éve egy előadás megtartására kértek fel, aminek ez lett volna a címe: „Családok az első világháborús Magyarországon”. Kérdeztem a megbízót, hogy mely családokról van szó? Az arisztokrata, a középosztálybeli, vagy a proletár családokról? Válasz: a magyar családokról. Sokak gondolkozásában ez még mindig ilyen egyszerű.
1848 januárjában különös esemény foglalkoztatta az utolsó rendi országgyűlés résztvevőit és a pozsonyi közvéleményt. Egy fiatal ellenzéki mágnás, Vay Dániel gróf (1820-1893) a felsőtábla 14-i ülésén lezajlott jelenetet követően elfogadta a konzervatív Waldstein János gróf párbaj kihívását, majd szenzációt keltő módon másnap megfutamodott a már elfogadott párbaj elől.
Vay Dániel és felesége 20 év különbséggel (1867 és 1887) forrás: derimuzeum.hu
A müncheni sörpuccsról már sokan hallottak, azonban arról kevesebben, hogy a müncheni sörpuccsal majdnem egyidőben hazánkban is volt egy „sörpuccs”, ami inkább az Ébredő Magyarok Egyesülete Budapest V. kerületi Sörház utcai székháza miatt nevezhető így.
Először is szeretném tisztázni hogy ezt a történetet nem a vitatkozóknak és nem az unatkozóknak szánom hanem inkább egy közös összefogásnak örülnék ami elindulhatna a szegény emberekért. Szeretnék nektek feltenni egy kérdést amiből aztán lehetne egy beszélgetős téma is viszont az egészből szeretném kihagyni a politikát.
Asztali beszélgetések: (Monologe im Führerhauptquartier) Hitler főhadiszállásán, zömében éjszaka elhangzott, néha véget nem érő monológjai. Magyarul is megjelent az Ármádia Kiadó gondozásában, 1999-ben.
1997-ben a megyei közgyűlés határozata alapján lakásotthonokban kívánták elhelyezni a gyermekotthonok lakóit. Így jött létre pályázat útján Berkeszen öt, Kisvárdán egy lakásotthon. Lakásonként 130-140 négyzetméteren 10-12 gyermeket tudtak elhelyezni, a többi gyermeket nevelőszülőknél.
81 évvel ezelőtt, 1944 július elején Horthy Miklós leállította a magyarországi zsidók további deportálását. A deportálások leállításának oka a romló hadi helyzet és a nemzetközi tiltakozás volt.
