Gyerekkorom óta szeretek a régen volt eseményekről olvasni, még akkor is, ha azok közelebb állnak a meséhez, mint a valósághoz. Ezután, ha lehetséges, örömmel olvasgatok utána a valóban megtörtént eseményeknek. A rege szó újabb változata a monda, ami a nyelvújítás korában keletkezett, a mendemonda ikerszóból alakították ki a nyelvújítók.
Gyakran bicikliztem Fehérgyarmatról Nemesborzovára, Penyigén és Mándon keresztül. Nagymamámtól hallottam az egykori penyigei tragédiáról. Mikor a Szenke mellett haladtam el mindig eszembe jutott az 1905 tavaszán történt tragédia.
Volt nekünk egy kis csodálatos nyaralónk, a NYÍRJES. Már kora tavasztól kijártunk ide a munkaidő után, és késő estig kotorásztunk a kertben, vagy szaladgáltunk, sétáltunk, játszottunk, jobb idő esetén pedig úsztunk a tóban a gyerekekkel.
Gemini AI-val generált kép!
Sokfelé laktunk, minden féle lakásban, emeleten, földszinten, szűkösen és kényelmesen. Az egyik legszebb lakásunk előtt és mögött volt egy-egy parányi kertecske, lehetett ültetni füvet, virágot, nyáron kis medencében pancsoltunk, vagy szalonnát sütöttünk. Esténként sokáig ülhettünk a levegőn, nem kellett a lakásba bezárkózni. Egyszóval pazar volt.
Elemi népiskolai tanító, kántortanító, általános iskolai tanító. Miután Nyírbátorba költöztünk, nyaranta, az iskola kétkönyvszekrényes könyvtárából hoztam ki olvasnivalót. Csak két és fél évig jártam ott iskolába, de az a két és fél év egész életemre meghatározó maradt.
Mivel néha nyaraltam az ibrányi nagymamámnál, még találkozhattam volna vele, mert egyidősek vagyunk, de nem emlékszem rá. Ő 1953. május 7-én született Ibrányban, 1975-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész és 1993-ban rendezői szakán. 1975 óta a Vígszínház tagja.
Egyszer volt, hol nem volt, a kertek alatt, lakott egy nyuszika család, és a baromfiak: Füli bácsi, Füli néni, Tapsikával Hapsikával és Fülükével, Taraj Úr, Taraj néni, Pipilivel és Totyival.
Nemigen él a köztudatban, hogy 1922. augusztus 30-án Nyíregyházán a Kereszt utca 5. számú házban született Mádi Szabó Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész.
Egyetlen dolog számít: hogy képesek legyünk megmenteni valamit abból az érzelmekkel átszőtt tudásból, amely ugyanúgy az ember sajátja, mint a gőg, az irigység, a viszály és a háborúskodás.
Nagyon hamar eltelik az idő, szinte nem is vesszük észre, hogy a kisgyerekből nagy gyerek lesz. A mi elsőszülött fiunk is hipp-hopp nyolcadik osztályos lett. Amikor a tanév a vége felé járt, minden féle tennivalók vannak. Náluk is, az iskolában, a végzős gyerekeknek ünnepségeket, játékokat tartottak, aminek a végén tombola sorsolás volt.
AI generált kép!
