Széchenyi István angliai utazásai során ismerte meg a „gentlemen club” intézményét, de a „casino” elnevezést az itáliai egyletektől kölcsönözte. Nyíregyházán az elsők között, 1832-ben jött létre a Magyar Olvasó Társaság, ami 1858-tól mint „Casinó Egylet” működött.
Jómódú ügyvéd apa, szolgálólány anya, varázslatos gyerekkor, korán megmutatkozó tehetség és szomorú vég. A 20. század egyik legjelentősebb magyar prózaírójának élete Nyíregyházán kezdődött. Egy nikkelbricskában most is ott ül, a hőséről elnevezett étterem előtt.
Szepessy-Schaurek Ottmár 1938. szept. l-jétől 1941. okt. 1-jéig szolgált Nyíregyházán a 4. huszárezredben. Először a pótló idomító különítmény, majd az 5. lovasszázad parancsnoka volt. 1941-ben századosként az 1. lovasdandár 4. huszárezred I. osztályának parancsnokságát vette át.
Úgy hallgassa mindenki ezt, mintha, legalább is szórul-szóra igaz vóna. S, a végire érve, valaki netán kéretlen kenetlen nyelvivel engem a valóság mondásnak elferdítésével sározna, az feltétlen keressen entüllem furmányosabb, -magátul olvasottabb embert, ki bizton nyomát találja ennek a históriának valamely pengős krónikás füzetben.
A katolikus lakosságnak a 40-es évek előtt nem volt lehetősége a faluban templomba járni, mert a faluban nem volt katolikus templom, ezért a szomszédos Nyírtassra jártak a katolikusok istentiszteletre.
A Katolikus Általános Iskola növendékei 1948-ban. Balról jobbra: Kozma Mihály, Orosz László, Orosz Gábor, Jenei Ferenc, Gál László, Barilló János, Homonnai Erzsébet, Forgony Mária, Fekete Erzsébet, Tarr Erzsébet Nagy Irénke, Barilló Borbála, Tarr Veronika, Molnár Ferenc, H Nagy Lajos, Hanusi István okleveles tanító, Molnár János, Jenei János (a fénykép Jenei János tulajdona)
A nyíregyházi 4. huszárezred naplóját és történetét tanulmányozva feltűnt egy név, Ireghy Imre huszárezredes neve, aki 1941 tavaszán, őszén a nyíregyházi huszárezred megbízott parancsnoka volt.
Vitéz Mikecz Kálmán Nyíregyházán született 1895-ben és Budapesten hunyt el 1974-ben. A Wikipedián többek között ez olvasható róla: „[…] 1940-ben a lovasdandár parancsnokságán személyügyi előadó, majd a nyíregyházi huszárezredhez helyezték, ahol 1941. január 1-től az ezred 2. huszárosztályának parancsnoka lett.
Illés Béla kitalált Guszev kapitánya és 15 társa Magyarországon történelemmé lettek, emlékművet és emléktáblát kaptak. A rendszerváltás óta a budapesti Guszev utca ismét Sas utca [1990], a nyíregyházi lakótelep neve pedig Huszár lakótelep lett, bár a népnyelvben még ma is „Guszev” néven ismert.
A gyerekkoromban sokszor nyaraltam a Nyírtelki Nagymamámnál és Nagyival sokat beszélgettünk arról hogy Ő és a testvérei hogyan nőttek fel és én mindig nagy szeretettel hallgattam végig a történeteit, azért mert mindegyik egy igazi felejthetetlen élmény volt.
Gyermekkoromban sokat énekeltük édesanyámmal Kókay István csárdását a „Messze van a nyíregyházi kaszárnya.” című magyar nótát. A minap eszembe jutott ez a dal és utána néztem a szerzőnek és annak is, miért is van messze Nyíregyháza és a kaszárnyája?
