Szeretünk Kálmán! - a Vasas is megemlékezett a tarpai emléktornáról

Éppen két hónapja hunyt el Mészöly Kálmán. Már két hónapja nincs közöttünk a Szőke Szikla, és nem megy, sehogyan sem megy, hogy múlt időben írjunk, vagy beszéljünk róla. Hiszen az életünk része volt, sőt sokszor a főszereplője. A hatvanas években játékosként, később edzőként és szövetségi kapitányként.

A Vasas öregfiúk csapata Tarpán - Mészöly Géza kezében édesapja szobrával Fotó: Bodnár Zsolt

De mindenekelőtt szerethető emberként.

A 81 esztendős korában elhunyt Vasas-legenda a Farkasréti temetőben nyugszik. S nemcsak a temetésén búcsúztak tőle nagyon sokan abban az irtózatos hidegben – a sírhely azóta is afféle zarándokhely. Ismerősök és ismeretlenek állnak meg egy pillanatra ott, mondván: hogy szerette az életet Kálmán! S megannyi életkép elevenedik meg olyankor a halál kertjében. 

Hiányzik Mészöly Kálmán, s nemcsak a családjának.

Talán ezért is rendeztek szokatlanul hamar a tiszteletére, az emlékére futballtornát. A helyszín Tarpa volt, azon belül pedig a Csank Jánosról elnevezett sportcsarnok. Megható és vidám pillanatok váltották egymást, miközben pattogott a laszti és Vasas-címeres piros-kék mezben öltözött egykori futballisták rúgták a gólokat, és győzték le az ellenfeleket. Még mindig furcsa és felkavaró ezt leírni, de a Mészöly Kálmán-emléktornát rendezték meg. Volt ott sok-sok jófajta vörösbor, ínyencek számára is tökéletes töltött káposzta. De volt ott filmvetítés is – nem is akármilyen: a szervezők, a helyiek, akiket szívüket-lelküket kitették (vagy inkább beletették), gondoskodtak róla, hogy valóban emlékezetes legyen ez a nap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyközségben. A híres „kuruc” településen, amely Nyíregyházától nagyjából 7 kilométerre fekszik, megannyi korábbi játékos és edző találkozott.

Természetesen Csank Jani is ott volt, és végignézte a róla elnevezett csarnokban a hat csapat részvételével rendezett tornát. Pályára lépett például a Parlamenti Válogatott, az ukrán játékosokkal megerősített helyi csapat, amelyben még a polgármester is szerepet kapott (nem is akárhogyan, ő lett a gólkirály…). S ott volt Mészöly Géza vezetésével a Vasas Öregfiúk is. Bár az ember óvatosan írja le ezt a kifejezést, mert Vasas Öregfiúk csapata mint olyan nem létezik. Ám, ha ilyen különleges alkalom van, akkor összeállnak a srácok néhányan, akik épp ráérnek. Így ott volt Tarpán többek között Németh Gábor, egykori remek kapusunk, Mónos Tamás, a kiváló jobbhátvédünk, a technikás, finom pengés két középpályás: Zombori Zalán és Bárányos Zsolt, és Hámori Feri, kedvenc gólvágónk is. Az első Mészöly Kálmán-emléktornát természetesen a Vasas nyerte. 

Ahogy illik, piros-kék, Vasas-címeres szerelésben, tisztelegve az angyalföldi klub valaha volt legjobb futballistájának emléke előtt. S Mészöly Géza édesapja előtt.

- Mielőtt elindultunk volna Tarpára, azt mondták nekem a lelkes szervezők: Géza nevetsz és sírsz majd ezen a napon. Igazuk lett. Amikor Apu élt, jó kapcsolatot ápolt a helyiekkel, így tulajdonképpen adta magát ez a januári rendezvény és összejövetel, amely már a régmúltra nyúlik vissza. A Mészöly Kálmán-emléktorna immár hagyomány lesz ott. Remekül éreztük magunkat, finomakat ettünk-ittunk, jót futballoztunk, majd a tornagyőzelem végén egy tízkilós bronzszobrot vehettünk át, visszük is ki a Fáy utcába. Bevallom, amikor az Apuról készült filmkockákat néztem, elsírtam magam. Hiányzik nagyon. S jó volt látni, érezni, hogy milyen sokan gondolják ugyanezt…

Mészöly Géza megható szavai után nem is lehet más a torna üzenete, minthogy: szeretünk, Kálmán.

Szeretünk, míg világ a világ.

Sinkovics Gábor/vasasfc.hu