Olvasói történetek

Mély megrendüléssel értesültem Felhős Szabolcs Kolléga elhunytáról. 1965-ben ismertem meg. Ő fiatal pályakezdő tanár volt, én harmadikos gimnazista.

Miközben várjuk a tavaszt, Fehérgyarmaton a hajnali órákban valóságos hóvihar volt, rövid idő alatt nagy mennyiségű hó esett, s a reggeli órákban ez a látvány fogadott bennünket.

Nem fészbukozok sokat, de naponta egyszer-kétszer végigpörgetem a hírfolyamot. Szomorúan tapasztalom, hogy a napi fertőzöttségi-halálozási adatoknál, valamint a Covid-SARS 2 egyéb híreinél mosolygó szmájlikat és gúnyos hozzászólásokat is lehet olvasni.

2001. március 6-án Tarpa és Tivadar között a megáradt Tisza folyó átszakította a gátat és elöntötte a Bereget.

Március eleje volt, még javában tartott a tél.  Charlie az idős  családfő kórházba került. Többféle betegséget diagnosztizáltak nála. A legrémisztőbb a tüdőgyulladás  magas lázzal.

Édesapánk 1909-ben született, Édesanyánk 1917-ben. Mindketten az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárai voltak. 1920-ban a Trianoni békekötéskor Édesapánk 11 éves, Édesanyánk 3 éves volt.

Pesti Hírlap, 1926.május/48.évfolyam,98-120.szám/

Miért választottam ezt a témát? Barabás községben születtem 1949-ben. Egész eddigi életemet a határ közelében töltöttem. Gyermekkorom csodái közé tartozott a Barabási-hegy, amelynek szépségével ma sem tudok betelni.

1972-ben írtam szakdolgozatomat a Nyíregyházi Főiskolán: A VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁS IRODALMI EMLÉKEI címmel. A kutató munkám során sok KINCSRE találtam! Ilyen volt K. SÜTŐ JÚLIA is számomra!

Az Óvári család a másik közvetlen szomszédunk volt gyerekkoromban. Ismertem még a legidősebb ÓVÁRI SÁNDOR bácsit, vagy ahogyan mi ismertük, Óvári Atyót. Feleségére, Borca nénire is visszaemlékszem. Fiúk, ifjú Óvári Sándor, akkor már házas volt, KÓSA ANNA nénit vette feleségül.

Mint már említettem két fiú gyermekem van. Na és ahogy az lenni szokott a fiúknál, kicsi korukban én voltam az első akit feleségül kértek.

A fotón nem a szerző látható, csak illusztráció!